Az 1956-os forradalom és szabadságharc cigány hőseit mutatja be a Terror Háza Múzeum

2016. április 08.
Az április 8-i Nemzetközi Roma Nap alkalmából 1956 cigány hőseinek történetei kerülnek a budapesti 4-es 6-os villamosok megállóinak plakátjaira, bátor kiállásukról pedig kisfilmek készültek, melyek a televízióban lesznek láthatóak. A hősök emlékezetéről Békés Márton beszélt a Katolikus Rádióban.

Gimnazista diákvezér, parancsnok, kismama, vándorköszörűsök, művészek, segédmunkások. Az 1956-os forradalom és szabadságharc roma hőseit mutatja be a Terror Háza Múzeum.

Az emlékezés kapcsán Békés Márton volt a Katolikus Rádió vendége. Múzeumunk kutatási igazgatója elmondta, a forradalom alatt nem volt többségi és kisebbségi társadalom, hanem az egységes magyar nemzet harcolt az elnyomás ellen.Úgy tűnik, hogy a forradalom és szabadságharc összes fegyveres felkelő résztvevője közül hat-nyolc százalék volt magyar cigány. Átnézve a visszaemlékezéseket, azt látjuk, hogy többségük igazi romantikus forradalmáralkat volt.”

Békés Márton elmesélte Szabó Ilona „Kócos” és szerelme Dilinkó Gábor történetét, akik a Corvin közben harcoltak. Ilona négy hónapos várandós volt, amikor a szovjetek agyonlőtték a Práter utcában, Dilinkó Gábort pedig nem sokkal később elfogták és súlyos börtönbüntetésre ítélték.„A forradalom napjaiban sem az osztály, sem az etnikai, felekezeti származás nem számított. Ezek a fiatalok, ugyanúgy, ahogy a többiek, kicsődültek az utcára, és fegyvert fogtak a szabadságért – jelentette ki Múzeumunk kutatási igazgatója, majd hozzátette –: „Volt egyébként a Ferencvárosban egy Göndör-csoport, amiben többségében ifjú munkások harcoltak, az ő vezetőjük egy cigány fiú volt. De Újpesten, Soroksáron, illetve főként a Józsefvárosban is akadt több olyan felkelő csoport, ahol nagy számban harcoltak roma fiatalok” 

Békés Márton elmondta, a cigány hősökről szóló kampány olyan példaképeket mutat be a nagy nyilvánosság előtt, akik segíthetnek a történelmi emlékezet felkeltésében.„A célunk, hogy ezek a történetek ismertté váljanak. A cigány hősökről szóló kisfilmek a televízióban is láthatóak lesznek, a Nagykörút villamosmegállóiban pedig hamarosan kikerülnek az őket ábrázoló portrék. Ezeknek az embereknek az élete olyan üzenetet közvetít, ami hatvan évvel a forradalom után is érvényes és releváns.”

 

© Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány – Minden jog fenntartva!