1990 márciusában, alig három hónappal a temesvári forradalmat és a Ceaușescu-diktatúra megbuktatását követően a marosvásárhelyi magyarok kisebbségi jogaik tiszteletben tartásáért vonultak az utcára. Magyar tannyelvű egyetemet és az anyanyelvi jogok garantálását követelték a tiltakozók. A hatalma átmentésén tevékenykedő kommunista elit az eseményt felhasználva etnikai konfliktust szított a vásárhelyi magyarok és a románok között. A városba beszállított, leitatott, husángokkal felszerelt románok rárontottak a jogaikért békésen demonstráló magyarokra. A hazugságokkal felheccelt tömeg megtámadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát. Sütő András író a támadás következtében vesztette el bal szeme világát.
Az események híre hamar eljutott a Marosvásárhely környékbeli falvakba. A helyi cigányok gondolkodás nélkül a magyarok oldalára álltak. Puczi Béla és társai a városba érkezve „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!” felkiáltással keltek a magyarok védelmére. A cigányok támogatásával sikerült kiverni a városból az erőszakos román tömeget.
A marosvásárhelyi pogromért a hatalom az áldozatokat tette felelőssé. A hősöket, Puczi Bélát és társait letartóztatták és koncepciós perekben börtönbüntetésre ítélték. Szabadlábra helyezését követően Puczi Béla a további megtorlás elől Magyarországra szökött, ahol tíz évet várt arra, hogy politikai menedékjogot kapjon. Nem kapott munkát, nem lelt otthonra. Hajléktalanként halt meg 2009-ben. Puczi Béla tiszteletére 2017-ben emléktáblát avattak, 2021-ben pedig közteret neveztek el róla a Nyugati pályaudvarnál.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány Petőfi-Emléklap a Helytállásért oklevéllel tüntette ki a roma hősöket. Puczi Béla, Lőrinczi József, Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter Kiss Péter és Tóth Árpád. Közülük hárman már nem vehették át személyesen az elismerést. Ugyanebben az évben a magyar kormány Kisebbségekért Díjjal ismerte el a marosvásáhelyi hősök történelmi teljesítményét. Alapítványunk 2010-ben Egymásnak ítélve – Fekete március Marosvásárhelyen címmel könyvet jelentetett meg a fekete március történetéről, amely a magyar mellett román nyelven is olvasható. A 2021-ben megvalósult Együtt, szabadon című időszaki kiállításunk keretében – amely a 20. századi magyar történelem roma hőseit vonultatta fel – külön tablón emlékeztünk Puczi Béla és társai hősiességére.
A cigányság a magyarsággal hosszú évszázadok óta közös sorson osztozik. Tehetségével, életerejével, művészetével, munkájával, és ha kellett, az életével is szolgálta a közös hazát. Sorsközösségünk, együvé tartozásunk legszebb példája volt a cigányok marosvásárhelyi kiállása magyar testvéreik mellett. A marosvásárhelyi fekete március sok szenvedést okozott cigányok és magyarok számára egyaránt, ugyanakkor az esemény mégis az összetartozásunk, a szolidaritás és a szabadság jelképévé vált.
Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze
Fotók: azopan.ro
