Schmidt Mária a Haza, Szeretet - Nemzeti ellenállás 1944 címmel rendezett konferencián azt mondta: ennek oka csak részben kereshető abban, hogy a náciellenes nemzeti ellenállás története nehezen illeszthető abba a keretbe, amely szerint a magyar nemzet bűnös, és "csak jól megérdemelt büntetését kapta a nyugati demokráciáktól a második világháború végén".
A másik ok a történész szerint az, hogy azok, akik ellenálltak a náciknak, a szovjet megszállást is ugyanolyan tűrhetetlennek tartották, és az első pillanattól szervezkedtek ellene. Ezért azt a tényt, hogy a magyar nemzet legjobbjai közül sokan életük kockáztatásával harcoltak vagy szervezkedtek az idegen megszállók ellen, az "egyenáramúsított és marxistává parancsolt történetírás fél évszázadon keresztül eltagadta" - fogalmazott Schmidt Mária. "Ez a történetírás saját helytállásunk, hőseink helyett olyanok példáját állította elénk, akik bátorsága, hazaszeretete semmivel sem múlta felül a mi hőseink helytállását" - mondta Schmidt Mária, kiemelve, hogy "nekünk a saját hőseinkre van szükségünk".
A történész szerint a tét az, hogy sikerül-e "a birodalomhívő nemzetállam-elleneseknek", akik nacionalizmussá akarják degradálni a hazaszeretetet, továbbra is "megakadályozni bennünket abban, hogy nemzetünk erkölcsi tőkéjére támaszkodva írjuk végre újra az elmúlt évszázad történelmét".
A tanácskozást Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum rendezte.
