Idén lenne 90 éves Karátson Gábor, az író és műfordító, a festőművész, a természetvédő. Karátson, a közelmúlt magyar kulturális és közéletének talán legsokoldalúbb egyénisége, igazi reneszánsz ember, akinek a személyiségéhez és életművéhez az 1956-os forradalom és szabadságharc, a megtorlás, a börtön ugyanúgy hozzátartozik, mint a festészet, a szépirodalom, a Biblia és a távol-keleti bölcselet, vagy a környezetvédelem, a Duna Kör és a rendszerváltoztatás.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány fenntartásában működő Kertész Imre Intézet, együttműködésben a Karátson Gábor Archívummal, 2025. május 28-án konferenciát szervez Karátson életpályájának bemutatására az író, a festőművész, a gondolkodó és a környezetvédő arcélén keresztül.
***
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiemelt figyelmet fordít Karátson Gábor emlékének megőrzésére, valamint munkásságának bemutatására.
Az 1956-os Emlékév keretein belül 2017-ben az Alapítvány támogatásával jött létre a művész Deák téri lakásában emlékhely és lakásgyűjtemény.
Egy évvel korábban pedig Karátson egyik legfontosabb műve az Ötvenhatos regény került újra kiadásra Alapítványunk támogatásával.
2019-ben a 30 éve szabadon emlékév keretében az Alapítvány a Magyar Postával közösen bélyegkisív kibocsátásával emlékezett a rendszerváltoztatás folyamatában jelentős szerepet vállaló közéleti szereplőkre, köztük Karátson Gáborra.
A KONFERENCIA PROGRAMJA
09:30–10:00 Regisztráció
10:00–10:15 Köszöntő – Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Kertész Imre Intézet főigazgatója
10:15–11.15 Előadások
Sturm László, irodalomtörténész, a Kortárs folyóirat szerkesztője: Karátson Gábor, az író
Soltész Márton, irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója: Az Ötvenhatos regény
Bellák Gábor, művészettörténész, főmuzeológus, Magyar Nemzeti Galéria: Karátson Gábor, a festőművész
11:15–11:40 Kávészünet
11:40–12:40 Előadások
Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze: Karátson Gábor útja 1956-tól a Duna Körig
Horváth Péter, filozófus, irodalomtörténész, Kertész Imre Intézet: Karátson Gábor világképe
Fajcsák Györgyi, orientalista, Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely: Karátson Gábor, a kínai fordító
12:40–13:40 Ebéd
13:40–14:40 Kerekasztal-beszélgetés
Schiffer András, ügyvéd
Sári László, József Attila-díjas író, orientalista, tibetológus
Moderátor:
Szabó László, kommunikációs szakember
14:40–15:00 Záró gondolatok
Karátson Gábor (1935–2015) író, festőművész, filozófus, műfordító. Egyetemi tanulmányait az ELTE magyar–német szakán kezdte, majd a jogi karra irányították, de 1957–58-as bebörtönzése miatt meg kellett szakítania tanulmányait. Részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharcban, ahol az ELTE forradalmi bizottságának tagjává választották, részt vett a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének megalakításában. A forradalom és szabadságharc leverése után tovább tevékenykedett, illegálisan terjesztett rendszerellenes lapokat, amiért 1957-ben őrizetbe vették és letartóztatták. Izgatás vádjával hároméves börtönbüntetésre ítélték, de 1958 decemberében szabadlábra bocsájtották. Egyetemi tanulmányait nem folytathatta, előbb fizikai munkás, a Nemzeti Színház statisztája, majd a Corvina Könyvkiadó korrektora, 1974-től szerkesztője lett és művészeti pályafutásba kezdett. Először 1964-ben szerepelt az Ernst Múzeum Stúdió tárlatán. 1968-ban a Fényes Adolf Teremben nyílt önálló kiállítása, majd Óbudán, Keszthelyen, 1997-ben a Budapest Galériában állított ki. 1970-ben részt vett a krakkói Grafikai Biennálén, 1997-ben a Vigadó Galériában rendezett Szürenon emlékkiállításon szerepelt. Goethe Faustjának illusztrációiért Szép Könyv-díjat kapott. 2003-ban Munkácsy-díjat vehetett át, 2006-ban pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. Több művészeti és filozófiai írás szerzője. Munkái közül kiemelkedik Ötvenhatos regény című könyve, amelyben saját ’56-os élményeit meséli el. Az 1980-as évektől környezetvédelmi aktivistaként és a Duna-kör tagjaként, így a rendszerváltoztatás egyik jelentős alakja. ’89 után a Miskolci Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen, az ELTE-n és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen adott elő keleti filozófiát. 2008-ig a Védegylet tagja volt.
