Hírek

Rendhagyó történelemórát tartottak hétfőn a karcagi Szentannai Sámuel Református Gimnázium, Technikum és Kollégiumban. A Rabszolgasorsra ítélve – Élni és túlélni a Gulagon című rendezvényen a diákoknak nyújtottak új ismereteket. Az eseményre a Terror Háza Múzeum egyik új kezdeményezésének, a Házhoz megy a múzeum elnevezésű programnak a keretében került sor.

November 24-én a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjához kapcsolódóan múzeumpedagógiai foglalkozást tartottunk az állandó kiállítás Gulag-termében.

Minden évben november 25-én emlékezünk meg arról a több mint 700 ezer magyarról, akiket a II. világháború évei alatt, vagy azt követően deportáltak a Szovjetunió kényszermunkatáboraiba. Közülük 300 ezren soha többé nem tértek vissza a hazájukba.

„Folytatni fogom, folytathatatlan életemet” – fogalmazott Kertész Imre Sorstalanság című regényében az újrakezdés kapcsán. De valójában milyen lehetőségei voltak az újrakezdésre a haláltáborokból, az erőltetett menetek biztos pusztulás felé vivő útjáról, a munkaszolgálatból vagy éppen a gettóból szabaduló magyar zsidóknak 1945-ben? Ezekről kérdezte Baczoni Dorottya történészt, a XX. Század Intézet igazgatóját Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze.

A pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskolát és Gimnáziumot látogatta meg a Terror Háza Múzeum Házhoz megy a múzeum elnevezésű rendezvénysorozata. Balogh Gábor, a múzeum vezető történésze tartott előadást a gimnazistáknak az 1956-os forradalom és szabadságharc témájában. A helyszínen november 6-ig bezárólag megtekinthető a Terror Háza Múzeum 1956 – A szabadságért és a függetlenségért című roll up kiállítása.