A Terror Háza Múzeumban emlékeztek meg a kommunizmus világszerte mintegy 100 millió áldozatáról. A rendezvényen beszédet mondott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Brenner Jánost 1957. december 14-én éjszaka a betegek kenetének feladása ürügyén kicsalták a plébániáról. Miután magához vette a szentség kiszolgáltatásához szükséges eszközöket és az Oltáriszentséget, elindult a megadott címre. Már az út elején rátámadtak az állambiztonság emberei a fiatal papra. A földön ütötték, rúgták Brenner Jánost, aki kezével nem magát, hanem a nála lévő Oltáriszentséget védte. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából egy vértanúhalált halt fiatal katolikus pap, a boldoggá avatott Brenner János rábakethelyi káplán történetét mutatjuk be.
Február 22-én, új helyszínen, a Kertész Imre Intézetben folytatódott a Terror Háza Múzeum és a Kommunizmuskutató Intézet, Viszlát, Lenin! vetítéssorozata. Az idei év első rendezvényén A szovjet sztori című lett dokumentumfilmet tekinthették meg az érdeklődők. A vetítést megelőzően Balogh Gábor a Terror Háza Múzeum történésze beszélgetett Máthé Áron történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettesével. A rendezvény a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjához kapcsolódó programsorozat részét képezte.
Az ÁVO emberei átadták a szovjet állambiztonsági szerveknek, akik először Ausztriába, majd ítélet nélkül Vorkutára, az egyik leghírhedtebb szovjet kényszermunkatáborba deportálták. A táborban először egy agyagbányában csillésként dolgoztatták, később ápolói feladatokat is ellátott. Csak Sztálin halálát követően szabadult a Gulágról. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából Karig Sára Gulág-fogoly történetét mutatjuk be.