Múzeumunk történész munkatársai öt napra Kolozsvárra költöztek, hogy testközelből bemutathassák az erdélyi fiataloknak a pesti srácok és lányok világtörténelmet író bátorságát.
„Arról, hogy több ezer nőt hurcoltak el 1945-ben kényszermunkára a Szovjetunióba, nem tudott a magyar közgondolkodás. Titok volt. A túlélőket se fogadták itthon tárt karokkal. Inkább bűntudatot, szégyent ébresztettek bennük, mintha valóban elkövettek volna valamit” – mesélte a kultura.hu-nak Kormos Valéria, aki könyvében az áldozatokat szólaltatta meg.
A HybridArt Space-en megrendezett, A képregény angyalai című tárlat megnyitójára a Budapest Angyala című ’56-os képregény alkotói, Tallai Gábor forgatókönyvíró és Futaki Attila rajzoló jelenlétében került sor. Köszöntőjében Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója a mű keletkezéséről és küldetéséről is beszélt.
Tekintse meg Gömbös László, egykori Gulág-rab Smasszernő című alkotását! A bronz kisplasztikát a Múzeumok Éjszakáján állítjuk ki először múzeumunk épületében.
Vannak, akik azt gondolják, a szuperhősök világának nem lehetnek vérbeli magyar szereplői. A szuperhősök vagy a galaxis távoli zugában, vagy minimum Amerikában születnek, és bár akadnak japán és francia képregény-bajnokok, az amerikai comics-világ gigantikusra rajzolt alakjai őket is elhomályosítják.
Ocsenás Péter személyes története egész nemzedékek közös élménye: a Magyar Néphadsereg (és az egész politikai rendszer) bornírtságát kifejező alkotás, ezért ajánlom mindenkinek.
Mostanra nemcsak a háború természete, hanem szerepe is megváltozott. A fegyveres konfliktusok többsége nem államok között, hanem államokon belül zajlik, a csatatér pedig egyre inkább a város lesz.
