Október 23-a kapcsán idén is várjuk a történelem iránt érdeklődő felsősöket és gimnazistákat! Az ünnepet megelőző napokban történészeink rendhagyó történelemórákon mutatják be az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseit, bűnöseit, sőt a kommunizmus szempontjából sorsfordítónak számító 1917-es év eseményeiről is szó esik majd.
Ha szeretné átélni milyen drámai, félelmetes vagy éppen felemelő lehetett egy ’56-os utcai harc, egy szovjet katonai erődemonstráció, egy barikádok mögött szövődő szerelem, egy vörös csillag leverése vagy egy vallatás, október 1-ig még megteheti a Terror Háza Múzeum Egy akaraton 1956–2016 című időszaki kiállításának rövidfilmjei megtekintésével.
Az ’56-os Emlékév képregénye a háromnapos Brüsszeli Képregény Fesztiválon is bemutatkozott. A Balassi Intézet meghívására Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, valamint a világhírű magyar képregényrajzoló, Futaki Attila mesélt a kötetről.
1947. augusztus 31-én zajlott le minden idők legnagyobb és legszervezettebb hazai választási csalása. És milyen az élet! Múzeumunk most augusztusban éppen 31 db választási szórólappal gyarapodott, méghozzá azokkal, amelyeket az 1947-es választás nyári kampányában terjesztettek országszerte a kommunista aktivisták. A mi különleges pártkiadványunkból közölt képpár és szöveg a Somogy megyei Hetes község utcájáról származik, ahol egy élelmes kiskamasz szedte össze, majd évtizedekig őrizte őket. Tíz nappal ezelőtt, 80 évesen adta át a Terror Háza Múzeumnak.
A Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapja alkalmából szervezett megemlékezés a Kossuth téren kezdődött, majd emléksétával folytatódott, több száz megemlékező sétált át a Terror Háza Múzeumhoz, ahol az ünnepi beszédeket követően filmvetítéssel ért véget a program.
Augusztus 23-án, a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapján a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák áldozatainak emléke előtt hajtunk fejet.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc mítoszát többféleképpen feldolgozták már, de a képregény eddig nem tartozott azon médiumok közé, amelyet a pesti srácok és lányok küzdelmének megörökítésére használtak volna. Azaz ez sem teljesen igaz, mert – amint Békés Márton történész, a budapesti Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a foter.ro-nak elmondta – nem kisebb művész készítette az első (igaz, csak négyoldalas) képregényt a magyar forradalomról 1959-ben, mint Jack Kirby, akit többek közt Amerika kapitány figurájának megalkotójaként ismerünk.
Azt szeretném, ha a cikksorozatom azoknak a hősöknek állítana emléket, akiknek a megtorlás során kellett meghalniuk – mondta Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója az Origónak annak kapcsán, hogy keddtől egy hétrészes cikksorozatban mutatja be az 1956-os szabadságharc megtorlásában aktív szerepet játszó, még köztünk élő öt ember életpályáját. Békés kifejtette, nem hiszi, hogy az igazságszolgáltatási szervek ezekkel az emberekkel szemben igazságérzetünket kielégítő módon és gyorsan tudnának eljárni, a megtorlók megtorlása ugyanakkor nem csak jogi, hanem érzelmi kérdés.
