Joshua Muravchik amerikai szerző szocializmusról szóló könyvét adta ki magyar nyelven a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. A ma.hu írása.
Nyugaton a baloldali gondolkodók széles körben szinte a rendszer összeomlásáig elhitték, hogy a szovjet modell működőképes, mi több sikeres – fejtette ki Joshua Muravchik író, külpolitikai szakértő a Cold Warriors – Szabadság/Harcosok válasza a kommunizmusra címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen hétfőn. Az MNO írása.
Joshua Muravchik, az amerikai neokonzervatívok egyik vezető személyisége épp paradicsomokat gyomlált a kertjében, John O´Sullivan, Margater Thatcher volt tanácsadója, a budapesti Danube Institute elnöke pedig épp koktélt rendelt egy granadai hotel bárjában, amikor megtudta, hogy Berlinben áttörték a falat. Mit csináltak a „hidegháborús harcosok” a berlini fal megnyitásakor? Mit gondolnak 1956-ról, s hogy látják napjaink kihívásait? Erről beszélgettek a Terror Házában. A Mandiner írása.
Milyen volt a létező szocializmus? Miért van az, hogy Nyugat-Európában (keletről nézve különösen) érthetetlen illúziók éltek a kommunista diktatúrákkal kapcsolatban? Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a most megjelent Földre szállt Mennyország című könyv kapcsán beszél erről.
Erkölcsi kötelességünk, hogy ne hagyjuk feledni a kommunizmus áldozatait – hangsúlyozta Balog Zoltán, amikor a Terror Háza Múzeumban jelképesen átadta azt a 25 millió forintos támogatást, amellyel Magyarország a kommunizmus áldozatai ottawai emlékművének megépítését támogatja.
Az amerikai színésznő filmforgatáson járt hazánkban, melynek szünetében elárulta: a pesti romkocsmák mellett a Terror Háza Múzeum is rajta van a bakancslistáján.
Illusztris vendégeket fogadott a Terror Háza a Szabadság, Harcosok című kerekasztal-beszélgetésre. A résztvevők Joshua Muravchik, író, külpolitikai szakértő és John O’Sullivan, Margaret Thatcher egykori főtanácsadója voltak. Utóbbi őszintén beszélt arról, hogy az 1956. október 23-ai magyar események milyen jelentős szerepet játszottak az életében. A Helyi Téma írása.
Kötelezettséget vállalt a kormány, hogy erkölcsi, politikai, jogi és anyagi jóvátétel illesse meg a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt magyar embereket – emlékeztetett a nemzetgazdasági miniszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott szombati rendezvényen. A Magyar Nemzet írása.
Az első világháború elsősorban az európai népek testvérháborúja volt, ezért az emlékezésnek, az akkor történtek felidézésének akkor van értelme, ha a jelenben az együttműködés építésére, a kapcsolatok ápolására használják – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója egy szerdai budapesti konferencián. Az MTI tudósítása.
