Egy nyilas tanácstermet mutat be a kiállítás ezen része.
„Tüzet és átkot lihegtem mindenre, ami zsidó.”
Kun páter 1945-ben
A Szálasi Ferenc vezette nyilaskeresztes mozgalom 1937-től bérelte az Andrássy út 60 alatti épületet. Főhadiszállásukat a vezér a „Hűség Házának” nevezte el, amelyből 1944. októberi hatalomra kerülésük után egy csapásra a borzalom háza lett. Az egykori szenespincében kialakított börtön tömeges kínzások és gyilkosságok helyszínévé vált. Horthy Miklós kormányzó 1944 júliusában még képes volt leállíttatni a fővárosi zsidóság deportálását. Igaz, addigra a Magyarországra küldött hírhedt náci SS-főtiszt, Adolf Eichmann a magyar hatóságok közreműködésével lényegében végzett a vidéki zsidóság elhurcolásával.
Amint a nyilasok a megszálló nácik támogatásával hatalomra kerültek, veszélybe került a közel 300 ezres, szinte még érintetlen budapesti zsidóság élete. Egy részüket gettóba zárták, illetőleg gyalogmenetben Ausztriába hajtották, erődítési munkák végzésére. A szemtanúk és túlélők a nyilasok gátlástalan terrorjáról számolnak be. Például arról, hogy megtámadtak egy kórházat és lemészárolták a betegeit. Budapesten védtelen asszonyokat, gyerekeket lőttek a jeges Dunába. A férfiakat még a tavasz folyamán munkaszolgálatra hívta be a Magyar Honvédség, így közülük sokan megmenekültek a legrosszabbtól.
A nyilas bábkormány tagjai közül a háború után sokan elnyerték méltó büntetésüket. A népbíróságok több mint 100 embert végeztek ki háborús bűncselekmények miatt. A vészkorszak alatt szép számmal voltak olyanok is, akik emberek maradtak az embertelenségben. Ők zsidó honfitársaink tízezreit mentették meg a biztos haláltól. Európában egyedülálló módon a Budapesti gettó is megmenekült.
