1945–50-es években a magyar politikai elit vezetői fölött Szovjetunióból ideküldött tanácsadók álltak, akik ellenőrizték a magyar kollégák munkáját, és folyamatosan részletes jelentéseket írtak a Szovjetunióba. Az ő tevékenységüket illusztrálja a terem.
„Magyarországot példásan meg kell büntetni.”
Sztálin
A Szovjetunió a megszállt országokban nagykövetségein és szovjet tanácsadók hálózatán keresztül érvényesítette az akaratát. Szovjet politikai tisztek, titkosszolgálati ügynökök hatalmas serege dolgozott nekik, akiknek az volt a feladata, hogy szovjet mintára formálják át az ország működését. Irodáik ott voltak minden magyar minisztériumban, minden fontosabb hivatalban, minden jelentősebb vállalatnál. De a magyar politikai rendőrség irányításába is belefolytak.
Tanácsadóknak hívták magukat, de mindenki tudta, hogy kik ők valójában. Amikor 1956 októberében Magyarországon kitört a 20. század legnagyobb antikommunista forradalma, az akkori nagykövet, Jurij Andropov és „tanácsadói” készítették elő a szovjet katonai ellentámadást. Kádár János a szabadságharc leverése után az ő javaslatuk alapján lett az ország új kommunista vezetője.
Az utolsó szovjet tanácsadók 1990-ben hagyták el Magyarországot.
