Múzeumpedagógia

A 2024-es évtől a Terror Háza Múzeum a tárlatvezetéseken és rendhagyó történelemórákon túl múzeumpedagógiai foglalkozások keretében mutatja be a diákoknak 20. századi totalitárius diktatúrák történetét. A résztvevő fiatalok az egyes interaktív foglalkozások keretében megismerhetik és szó szerint kézbe vehetik a történelmet. A múzeum által őrzött műtárgyak, dokumentumok, a totalitárius rendszereket túlélőkkel készült interjúk és más múzeumpedagógiai eszközök bevonásával elevenedik meg a diktatúrák világa.

A 45 perces foglalkozásokat a Terror Háza Múzeum történészei tartják, állandó kiállításunk területén.

Múzeumpedagógia

1944. március 19-én, Magyarország náci megszállásával az addig relatív biztonságban lévő magyar zsidó közösség közvetlen életveszélybe került. Szinte azonnal rendeletekkel korlátozták a zsidók életét, kötelezővé tették a sárga csillag viselését majd április 16-án megkezdődött a gettósítás. Rövid idő elteltével elindultak az első deportáló vonatok a náci haláltáborok, így Auschwitz felé. A helyzet a nyilas hatalomátvételt követően tovább súlyosbodott. A nyilas pártszolgálatosok az ostromgyűrűbe került fővárosban szó szerint vadásztak a zsidókra. Velük szemben sokan a saját életüket kockáztatva mentették az üldözötteket. A múzeumpedagógiai foglalkozás a magyarországi vészkorszak történetét dolgozza fel, interjúk, eredeti dokumentumok és tárgyak segítségével. Bővebben …
Múzeumpedagógia

A kényszerkitelepítés a totalitárius diktatúrák egyik legfontosabb elnyomó eszköze volt. Közép-Európában és Magyarországon a második világháborút követően emberek millióinak jutott osztályrészül a szülőföldről való elűzetés. Származási vagy politikai alapon egyaránt alkalmazták a kitelepítést, így került sor a közép-európai németek tömeges kitelepítésére a mai Németország területére, a felvidéki magyarok Csehországba deportálására vagy éppen a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény végrehajtására. A Magyarországon kiépülő kommunista diktatúra politikai alapon hozott kitelepítő rendelkezéseket több tízezer ember esetében. Őket ingatlanjuktól, vagyontárgyaiktól megfosztva vidéken kijelölt lakhelyekre kényszerítették. Ez utóbbi lehetett egy kuláknak bélyegzett gazdálkodó paraszt házának az egyik szobája, de akár istálló is. Bővebben …
Múzeumpedagógia

A foglalkozás keretében a diákok megismerhetik Magyarország világháborús történetét. Korabeli dokumentumok, tárgyak, kép- és hangfelvételek valamint visszaemlékezések segítségével megelevenedik a múlt. Revíziós sikerek, háborús szerepvállalás, zsidótörvények, német majd szovjet megszállás és a nyilas rémuralom története is terítékre kerül a program keretében. Bővebben …
Múzeumpedagógia

Még el sem vonult a front Budapestről, de a budapesti népbíróság már megrendezte az első háborús bűnösöket elítélő pert. A népbíróságokat eredetileg a háborús bűnösök felelősségre vonása céljából hozták létre, azonban hamar egyértelművé vált, hogy az MKP irányítása alatt álló szervezet csupán egy eszköz a kommunisták kezében a diktatúra kiépítése és fenntartása céljából. Bővebben …
Múzeumpedagógia

Az első antikommunista ellenálló mozgalmak, már az 1940-es évtized második felében aktivizálódtak országszerte. Jellemző módon vidéken jöttek létre az ellenálló gócok. Nem véletlenül, a vidéken élők közül többen így próbáltak tiltakozni a kényszerkollektivizálás politikája ellen. A foglalkozás keretében a diákok az ellenállási mozgalmak történetét, tiltakozási módszereiket, eszközeiket ismerhetik meg. Bővebben …

© Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány – Minden jog fenntartva!