Tudástár

„Felvétettem az SS-ekkel a gázálarcokat, és parancsot adtam, nyissanak ki minden szellőzőnyílást. Még néhány percet vártam, azután elsőként mentem be a helyiségbe. A halál dúsan aratott. Igen, megtaláltam a megoldást.”^[1]

Robert Merle: Mesterségem a halál Oświęcim egy lengyel település, Krakkótól nyugatra légvonalban 50 km-re található. Lakosainak száma nagyjából 13 000 fő volt 1939-ben. A történelemkönyvekbe német nevén, Auschwitzként került be. A Harmadik Birodalom kiemelt szerepet szánt ennek a területnek a „végső megoldás”, vagyis az európai zsidóság elpusztításának kivitelezésében. Amikor 1944-ben megjelentek az első deportálóvonatok Magyarországról, a halálgyár magasabb fokozatra kapcsolt. Bővebben …

Bárdossy László szűk egy éves miniszterelnöki pályafutása – 1941. április 3. és 1942. március 7. között volt hivatalban – a második világháborúban végzetes időszaknak bizonyult, nem csak a politikus életpályáját nézve, hanem Magyarország második világháborús közreműködése tekintetében is. A háborút követő perével és a halálos ítéletével, „a teljes volt magyar politikai-társadalmi elitet állították bíróság elé Magyarország második világháborús tragédiájáért.”^[1] Bővebben …

„Felvirradt megint karácsony napja. Minden ág és levél fehér a zúzmarától. Az ég tiszta és kék, felhőtlen, így hát ma biztos bombázás lesz.” – írta naplójában Rudnyánszky Éva 1944. december 24-én.^[1] 1944 karácsonyán megkezdődött Budapest ostroma, a főváros lakossága a pincékbe, az óvóhelyekre menekült a bombázások elől. Bővebben …

1957. december 14-ről 15-re virradó éjjelen, Advent harmadik vasárnapjának hajnalán „ismeretlen elkövetők” meggyilkolták a fiatal és közszeretetnek örvendő katolikus lelkipásztort Brenner Jánost. A politikai gyilkosság a Kádár-diktatúra egyházüldöző gyakorlatának legsúlyosabb bűncselekménye. Bővebben …

A nyilaspuccs után a főváros zsidóságát is egyre súlyosabb atrocitások érték. Október 16-án lezárták a csillagos – védett – házak kapuit, amelyek lakóit 10 napig nem engedték ki, szigorítottak a munkaszolgálat rendszerén, megkezdték a zsidók minden vagyonának államosítását. Szálasi új tervet dolgozott ki a hazai „zsidókérdés” rendezésére, majd kiadták a budapesti gettó létrehozásáról szóló rendeletet, amelynek megszervezéséhez 81 éve, 1944. november 18-án kezdtek hozzá. Bővebben …