Tudástár

Az 1944-es náci megszállást követően szinte azonnal katonai és civil ellenállási csoportok jöttek létre országszerte. Kiss János altábornagy, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezetője az ellenállás talán legismertebb hőse volt.   Bővebben …

Az Andrássy út 60. alatti épület 1956-ig állt az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) használatában. Ezt követően az ÁVH szervei elvonultak az épületből, ugyanakkor minden működésükre utaló nyomot eltüntettek. Ennek érdekében verték szét és alakították át az épület alatt húzódó börtönnek használt pincehálózatot is. A munkálatok célja az volt, hogy nyoma se maradjon az itt elkövetett bűncselekményeknek. Egyetlen helyiség maradt meg eredeti formájában, egy beugró az első emeleten, amelyet az ÁVH-s szleng „tornateremnek” hívott. Bővebben …

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. április 16-án kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. 2001 óta az Országgyűlés határozata értelmében minden év április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Bővebben …

„Elő kell készítenünk németjeink és magyarjaink ügyének végérvényes megoldását, mert az új köztársaság csehszlovák nemzeti állam lesz” – jelentette ki Eduard Beneš, Csehszlovákia elnöke rádióbeszédében 1945 februárjában. A második világháború után Csehszlovákia célja nemzetállam létrehozása volt, ennek eszközéül szolgált a kollektív bűnösség alapján a németek kitelepítése, valamint a magyar származású lakosságra rákényszerített lakosságcsere. Bővebben …

A rádió a korszak legfontosabb propagandaeszköze volt. Az ’50-es évek első felében Magyarországon egyedül a rádiós műsorszórás létezett, mint tömegmédia, amelyet a kommunista párt kellőképpen ki is használt, csakúgy, mint az Amerikai Egyesült Államok. Így vált a rádiózás a hidegháborús propagandahadviselés legfontosabb frontvonalává, amelyben múzeumunk műtárgya, az Orion 442 típusú készülék is részt vett. Bővebben …