Tudástár

Adolf Hitler 1944. november 23-án elrendelte a magyar főváros erőddé nyilvánítását. Ez azt jelentette, hogy Budapestet háztól-házig kellett tartani, mindezt a civil életekre való tekintet nélkül. Bővebben …

A második világháborút követően 1945. november 4-én tartották meg hazánkban az első nemzetgyűlési választásokat. A magyar politikai élet két főszereplője ekkor a demokratikus hagyományokat követő Független Kisgazdapárt (FKgP), valamint a Magyar Kommunista Párt (MKP) voltak. A novemberi választások eredményeit már az azt megelőző októberi budapesti törvényhatósági választások elsöprő kisgazda sikere is előrevetítette, megdöbbentve a győzelemre számító kommunista pártot. Bővebben …

1956. november 4-én hajnalban a Szovjet Hadsereg támadást indított a magyar szabadságharcosok ellen. Moszkva a második világháború óta nem mozgósított annyi katonát, és olyan mennyiségű haditechnikát, mint 1956-ban Magyarországon. A Budapest felé tartó szovjet harckocsik egyikében ült Kádár János, aki a magyar történelem következő 33 évének névadójává vált. Hatalomra kerülésének pillanata, az egyik legsötétebb nap Magyarország történelmében. Bővebben …

„Szavakkal nehéz leírni, hogy ez az Indiana állam nagyságú, New Yorkhoz hasonló lakosságú, távoli kis ország honnan vette ezt a halált megvető bátorságot, hogy a Szovjetunióval szemben felvegye a kesztyűt.” – Life magazin, 1956 Bővebben …

1956. október 23-án kitört a forradalom, amely többek között a hatalom és a párt „öklének” tekintett Államvédelmi Hatóság megszüntetését követelte, az „ávósok” felelősségre vonását. Bővebben …